Vértanúk könyve

1849. október 6-án, Pesten kivégezték Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar miniszterelnököt és Aradon a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Mártíromságukat a közvélemény jól ismeri, ám a történelmi köztudatból nagyobbrészt kihullott a többi vértanú emléke. Pedig nem voltak kevesen: 1848 és 1850 között a forradalomban és szabadságharcban való részvételük miatt mintegy 140 főt végeztek ki a császári hatóságok kötél vagy golyó által. Volt közöttük gróf, báró, falusi tanító és plébános, községi jegyző, vármegyei al- és főispán, képviselő és kormánybiztos, színházi súgó és szabómester, tábornok és közhuszár. Nemzeti összetételük reprezentálta a szabadságharc táborát: többségük magyar volt, de találunk köztük birodalmi és osztrák-németet, szerbet és horvátot, lengyelt és olaszt. A kötet a korszak elismert kutatóinak feldolgozásában nekik és a neoabszolutizmus korában, 1853-1854-ben, a függetlenségi összeesküvésekben való játszott szerepükért kivégzett további mintegy húsz személynek állít emléket.