Kommunikáció, nyilvánosság, esélyegyenlőség Magyarországon

"A szociológiai megközelítések iránt fogékony olvasók, akiket nem pusztán a kommunikációs paradigma belső természetéből adódó sajátosságai foglalkoztatnak, hanem a különböző közlési módok és a társadalom rétegződésének kapcsolata is, biztosak lehetnek abban, hogy az érdeklődésüknek megfelelő könyvet tartják a kezükben. Hacsak futólag is nyomon követték az elmúlt évtized hazai kommunikációs irodalmát, s elolvassák Szekfü monográfiáját, aligha tarthatják túlzónak e megállapítást. A kommunikációs témák mai -kétségtelen impozáns- térhódítása és divatja ellenére meglehetősen ritkán találkozunk olyan könyvekkel, amelyek szerzője markáns szociológiai kérdésfelvetésekre törekedne. A jelen monográfia készítője azáltal, hogy a kommunikációs egyenlőtlenségeket állította vizsgálódásának középpontjába, és a "digitális megosztottság" jelenségkörét nem önmagában, hanem más társadalmi egyenlőtlenségekkel összekapcsolva tanulmányozza, eleve kijelöli egy "par excellence" szociológiai megközelítésmód körvonalait." (Angelusz Róbert)